1. Ha spórolni szeretnél, éhesen soha ne menj vásárolni, egyes kutatások szerint ugyanis ilyenkor 17%-kal többet költünk
2. Noha a kártyás fizetés nagyon egyszerűnek és hatékonynak tűnik, van egy hátulütője, amire nem is gondolnánk. Míg ilyenkor gyakran elég csak odaérinteni a kártyát a leolvasóhoz, addig a készpénzes fizetésnél tudatosul bennünk, milyen összeget adunk ki. Így átlagosan 23%-kal kevesebbet költünk.
3. Ha valami drágább és szebben van csomagolva, az jobb termék is, mint alacsonyabb árkategóriájú társa? Nem biztos! Legtöbbször a fent említett két tényező, a csomagolás és az ár, valamint a marketing, a termék ismertsége dönti el, melyik márkának szavazunk bizalmat. Ezt nem ritkán úgy aknázzák ki a cégek, hogy ugyanazt a terméket exkluzívabban csomagolják és feljebb árazzák, ezáltal értékesebbnek érezzük és többet kifizetünk érte, mint szerényebben pozícionált társáért.
4. Ennek ellenére szeretjük racionalizálni a költéseinket: ha nem vagyunk rákényszerülve, akkor is igyekszünk akciósan vásárolni. Erre építenek a nálunk is egyre inkább elterjedt Black Friday-ek és kuponos oldalak. Gyakori technika a kereskedők kezében, hogy felülárazzák termékeiket, hogy aztán az eredeti árra akciózva aknázzák ki ezt a fogyasztói szokást.
5. Tudtad, hogy az impulzusvásárlók aránya Amerikában 70%, míg hazánkban 65%-ot tesz ki a tudatos vásárlóké mellett?
6. Az üzletekben látható tömeg vonzza az embereket, ami az evolúcióra vezethető vissza, hiszen ahol sokan vannak, ott előnyökhöz lehet jutni. Érdekes viszont, hogy minél nagyobb a tömeg, annál kisebb eséllyel vásárolunk.
7. A nemek között is jelentős különbségek vannak a vásárlási szokások tekintetében. Míg a férfiak 70%-a inkább vár egy minőségi termékre ha nem tudja azonnal megvenni, a nők többnyire a legolcsóbbat választják az adott termék kategóriájában.
8.A szubliminális reklám vagy szubliminális manipiláció a tudatküszöb alatti reklámozást jelenti, melyet először az ötvenes években használtak, mára betiltották. Ennek lényege, hogy olyan tudatosan nem érzékelhető ingert (például egy töredék másodpercre a filmben bevágott képkockát) villantanak fel, amit a tudatalattink dolgoz fel. Anélkül hat ránk és késztet cselekvésre, hogy felfognánk.
9. A reklámpszichológia szerint a vásárláskor érzelmi alapon hozunk döntést, majd gyártunk hozzá egy kognitív magyarázatot. A nők 79%-a például bevallottan vásárol azért, hogy a hangulatát javítsa egy-egy nehezebb időszakban.
10. És végül következzen egy legendás kampány, ahol a „termék” meglehetősen szokatlan, hatása miatt kapott helyet a listában. Lyndon B. Johnson elnök 1964-es kampányvideóját mindössze egyszer vetítettek le pénzért, ezután nem kellett rá költeni. Annyira nagy horderejű volt, abban a korban egyedülálló, de még mai szemmel is döbbenten néznénk ilyen képsorokat. A legendaként emlegetett videó ugyanis megadta a kegyelemdöfést ellenfelének Barry Goldwaternek. Johnsont elsöprő többséggel újraválasztották hatására.
A videó Goldwater atomfegyverekkel kapcsolatos kijelentéseire épült, igyekezett veszélyes szélsőségesként beállítani őt, aki nukleáris katasztrófát robbanthat ki meg választása esetén.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.