Fotó: tibiatya.blogstar.hu

Visszhangzott az online sajtó múlt hét csütörtökön egy ország kedvenc fiktív papjának oldala kapcsán. Magyarország egyik legtöbb lájkot begyűjtő oldaláról beszélünk (nem számítva az itt jelenlévő nemzetközi márkákat), Tibi atyáéról, ami alig néhány nappal ezelőtt ismeretlen okokból törlésre került.

Ahogy az atya első körben reagálta a történteket, az az ügyfélszolgálatosok bibliájában is helyt kaphatna: „Dolgozunk az ügyön, igyekszünk minél hamarabb tájékoztatást adni.”

Néhány órával később reppent fel a hír a blogján, hogy a gyakran aktuálpolitikáról is véleményt formáló közszereplő tesztnek szánta a szándékos akcióját. Állítólag azért, hogy a közösségi médiában elfoglalt szerepét mérje vele, bár az általa leírtak szerint inkább ismét egy már jól megszokott görbe tükröt láthattunk.

Társadalomkritika, mely nem nélkülözi az intellektust, emellett az alkoholizmusra buzdító, a problémát életstílusként beállító bejegyzések váltakoznak egymással a Facebook oldalán és blogján, amik annak ellenére, hogy megosztóak, mégis 1.3 millió ember kedveli és követi őket nap mint nap.

A csütörtökön kirobbant eseményekre egyértelmű magyarázatot találunk a blogon. Azt szerette volna elérni vele, hogy közönsége a valódi, nagyobb súlyú problémák felé forduljon, és valljuk be, ez szép cél, hiszen hiba akad bőven a rendszerben.

Az 1.3 milliós követőtábora, aki a posztjai és bejegyzései alatt boldogan hőbörgött ha ilyen téma került szóba, az esemény hatására azonban nem fordult az őt érintő komolyabb kérdések felé.

Talán azért sem, mert közel negyven médiaportál foglalkozott az oldal eltűnésével, így akit nem érdekelt, az is kénytelen volt tudni róla, a csapból is Tibi atya folyt.

Akárhogy is nézzük, sejthető volt ez a kimenetel, az idealista magyarázat a kitalálók szándékáról pedig gyenge lábakon áll, ha jobban belegondolunk. Hiszen egy alapvetően szórakoztató oldal közönsége mire vágyik? Szórakozásra. Nincs ebben semmi bonyolult. Ha viszont a közönség nagy része nem foglalkozik komolyabb témával (legyünk engedékenyek: nem innen tájékozódik a komolyabb témákban), akkor minek is ez a nevelő célzat?

Fotó: www.twitch.tv

Miközben a Tibi atya Facebook oldalának kezelői előtt ismert ez a tény, úgy jogosan merül fel a gondolkodó emberekben, hogy mire volt jó ez az egész? Népnevelésre aligha, hiszen ahogy sejthető volt, a fajsúlyosabb tartalmakra érdektelen közönség Tibi atya eltűnésével a kiesett űrt más szórakoztató oldalak fogják betölteni, nem a hírműsorokra szoknak majd rá az innen szétoszló tömegek.

Egyszerűsítve a történetet a kísérletnek beállított médiahack egy valamire volt jó: egy vállalkozás számára elképesztő mennyiségű ingyen reklámot generálni. Hiszen a Humbák Művek Kft. ma már nem egyéb egy profitorientált vállalkozásnál, noha korábban valóban néhány fiatal ötletéből, önmaguk és egyre népesebb közönségük szórakoztatására jött létre.

A Tibi atya brand mögött álló három srác zseniális marketinges. Született érzékkel tapintottak rá arra, mi kell a tömegek megmozgatásához, ezt bizonyítja az is, hogy rajongótáborukat 100%-osan organikusan építették fel, valóban elismerésre méltó teljesítmény, melyből érdemes és kell is tanulni.

Azonban nézzünk egy kicsit a színfalak mögé.

Miközben ostorozza a jelenlegi állapotokat, nem nyújt alternatívát arra, hogy milyen konstruktív megoldással teheti jobbá a követőtábora a közvetlen környezetét, ezáltal pedig az országát.

Ezzel azonban még nincs vége a történetnek, hiszen Magyarország ha valamiben élen jár az európai statisztikákban, akkor az az alkoholizmus betegsége. Egy tavalyi adat szerint 800 ezren alkoholbetegek, évente 30 ezren halnak meg ettől a szenvedélybetegségtől és a nagyivók száma is jelentős: 2.5 millió. Tehát gyakorlatilag a magyar családok nagy része érintett, annak minden hozadékával: az egészségügyi intézményeknek, a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak, a munkanélküliség elleni és a jóléti szerveknek okozva ezzel hatalmas terheket.

Valószínűleg Tibi atya, aki a figyelmünket szeretné felhívni az aktuális problémákra és éppen zajló visszásságokra, kevésbé érzékeny szociálisan ezekre a problémákra, hiszen a megélhetését maga az alkoholfogyasztás, és ezt az életstílust népszerűsítő merchandising termékek adják.

Arról nem beszélve, hogy a hátukon felkapaszkodni kívánó másolók gagyi termékei (értsd: a nevükkel koppintott gagyi tablettás borok) is az ő népszerűségüknek köszönhetően nyernek létjogosultságot. Persze erről nem ők tehetnek. Ők csak elindították a folyamatot, és mint tudjuk, ha valaki valamit jól csinál, azt előbb utóbb másolni is fogják.

Kár, hogy a mostanra véleményvezérré avanzsált papot nem voltak képesek valamilyen konstruktív ügy mögé állítani. Ugyanezzel a lendülettel foglalkozhattak volna közérdekű, fontos, de nehezebben fogyasztható dolgokkal is.