A mai fizetőeszköz ha nem is az emberiséggel egyidős, de az első ezüstpénzről már a Biblia is említést tesz.
Az alapvető kritériumok, amiknek ez az eszköz mindenkor meg kell, hogy feleljen: kis értékű és értékes termékeket is lehessen érte cserébe kapni, tehát skálázott, tartós, nem romlandó, szállítható és minél elfogadottabb legyen.
Ugyanezek a szempontok máig nem változtak, noha egyre inkább elrugaszkodunk a papír- és fémpénzek egyeduralmától a világban.
A kézzel fogható dolgok helyett egyre több termék helyeződik a virtuális térbe, és ez jól is van így annak ellenére, hogy az ipari forradalom után megjelenő váltókat már sokan ördögtől valónak tekintették a pénz alternatívájaként.
Előre vetített ugyanis egy olyan folyamatot, ami az Egyesült Államokban 1971-ben be is következett, innentől már nem állt állami garancia a váltók és aranyfedezet a devizák mögött.
És ez még csak a kezdete volt egy olyan folyamatnak, amelyben egy magánszemély által kitalált és a felhasználók által működtetett rendszer „állítja elő” a pénzt minden felsőbb szabályozás nélkül.
De ne szaladjunk ennyire előre.
Fotó: faisalkhan.com
A bankkártya ötlete egy McNamara nevű bankár ötletéből született meg, amikor is az úriember egy étteremben elfogyasztott ebéd után döbbent rá, hogy nincs nála pénz. Ez indukálta 1950-ben az első bankkártya kiadását, ahol tulajdonképpen egy kereskedelmi bank ígérete szolgált fedezetül.
Ezután már nem kellett sokat várni a kriptopénzek megjelenésére, a 2008-as bankválság kirobbanása után ugyanis feltűnt a bitcoin.
Miből lesz a virtuális pénz?
Az aranybányászatra hajazva ezt a valutát is bányásszák, csak éppen nem fizikailag, hanem adatok formájában. Hihetetlen mennyiségű számítást végeznek a bitcoin bányászok, vagyis felhasználók a számítógépeik segítségével, amelyért virtuálist pénzt, a bitcoint kapnak fizetségül.
Amire a bányászathoz szükség van, egy erős hardver és rengeteg energia.
A bányászoknak virtuális pénztárcájuk van, melynek segítségével és egy QR kóddal a telefonukkal fizethetnek ma már több magyarországi kávézóban, étteremben is. De ha nem a megadott helyeken szeretnék költeni bitcoin büdzséjüket, egyes ATM-ekből is felvehetik a valós pénzt, magyar forintot, ha úgy tetszik.
Egy Felix Weis nevű fiatalember például másfél év alatt bitcoinnal fizetve utazta körbe a világot, így aki szkeptikus ezen fizetőeszköz elfogadottságával kapcsolatban, az is kénytelen elfogadni a létét.
Fotó: cointelegraph.com
Egyre nő az elfogadóhelyek száma világszerte, a tőzsdén is jegyzik, a dollárhoz viszonyított forgalmi értéke van. Mivel nem szabályozza egy központi rendszer a bitcoinok árfolyamát, így az ingadozás garantált.
Bár minden nézőpont kérdése, most jönnek a hátrányok. Központi kontroll nincs a rendszerben, a gyenge pontja pedig ennek köszönhetően a biztonság. A hackertámadások kereszttüzében pedig általában a bányászó gépek állnak.
A másik különlegessége az anonimitás, hiszen csak az egyes címek közötti mozgást láthatjuk, azt nem, hogy kikhez tartozik. Egyesek szerint az alvilági ügyleteket táplálja ez a működés, ami tagadhatatlan, hogy sok esetben az illegális ügyletekért bitcoinban történik a fizetés.
Akár az ellenzői, akár a hívei közé tartozunk, el kell fogadnunk, hogy egyre több virtuális fizetőeszköz jön létre, ami egy nyilvánvaló igényt tükröz.
A gazdasági válság óta megrendült bizalom a pénzintézetekben, kormányokban, a pénz elértéktelenedése a motor, ami ezt a fejlődést generálja. A hálózat üzemeltetése működteti, nem egy felsőbb irányítás, így sokak számára egy ideális világ alapjainak megteremtését vetíti a jövőbe.
A kérdés itt már csak az, hogy egy ilyen szabadsággal hogyan és mennyire tudunk élni?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.