A 21. század a lehetőségek tárházát kínálja minden területen. Így van ez az a forradalmi ötletek megvalósítása terén is.

Az információ korában élünk, ez képviseli a legnagyobb értéket a világunkban.

Ennek is köszönhető, hogy soha nem volt még ilyen könnyű egy életképes ötletet sikerre vinni, mint most. Ha úgy érzed, feltaláltad a spanyolviaszt, és ezt meg is tudod indokolni az internet népe előtt, nyert ügyed lehet.

Miről is szól ez a történet? Biztosan találkoztál már az egyre divatosabb crowdfunding kifejezéssel, ami magyarul közösségi finanszírozást jelent. Dobpergés, majd jöjjön a sikersztori.

Az alap ötlet, amit meglovagolva ezek az oldalak létrejöttek, hogy a vállalkozásokat összehozzák leendő befektetőikkel. Tehát ha van egy ötletem, amit piacképesnek tartok, projektet indítok és leendő ügyfeleimtől kérek pénzt a megvalósításhoz. Ezzel egyben a piackutatást is elvégzem, mert minél többen látnak fantáziát a tervben és támogatják, annál nagyobb eséllyel várja majd a piac az elkészült terméket, szolgáltatást. Tehát a kalapozás mellett egy előértékesítést is végzek, ami nagyban biztosítja az ötletek életképességét.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy regisztrálok valamelyik ismert közösségi finanszírozó oldalra, bemutatom a kampányom egy kétperces videóban, megadom azt az összeget, amit célként tűzök ki, majd ahol csak lehet, megosztom a kampányt, hogy minél többekhez eljusson.

Természetesen más a magyar, és más a tengerentúli piac itt is. A kezdeményezés honnan máshonnan, mint Amerikából indult világhódító útjára, amikor a máig legismertebb oldal, a Kickstarter megjelent 2009-ben.

A gazdasági válság után a bankok hitelezési kedve megcsappant, erre a résre ugrottak rá a ma már gomba mód szaporodó közösségi finanszírozó cégek, akik elsősorban a startup vállalatok számára jelentenek alternatívát a kezdőtőke megszerzéséhez.

Egyre inkább felfedezik maguknak a lehetőséget a nagy cégek is és használni kezdik a közösség erejét. A Hasbro és a Sony például új termékek bevezetésekor sikerrel használja ezeket a platformokat.

Ha csak ennyi a teendő, miért nem áll sorban mindenki?

Súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy a feltöltött projekt után hátradőlhet, várva azt, hogy érkezik a sült galamb. Szinte a csapból is folyik, hogy a felkészülés milyen hihetetlen munka. A siker receptjének a győztesek általában a projekt minőségét határozzák meg. Az sem titok, hogy a kapcsolati hálónkon is sok múlik. Minél több embert kell ezért elérni és az oldalra vinni, felhívva a figyelmüket ötletünkre, tervünkre.

A legnépszerűbb projektek a tech témájúak, de a zene- és filmipar is köszönhetett már felfedezést a crowdfunding oldalaknak.

Mit nyer ezzel az adományozó?

 A leggyakoribb forma, ami ezeken a platformokon működik az adományozás, ahol sok esetben pusztán egy ajándék, amit az adományozó kap a projekt befejezése után. Ritkább eset az, amikor hiteleznek a vállalatok, ilyenkor a kapott összeg egy részét vagy egészét vissza kell fizetni a projekt megvalósulásakor. A legritkább amikor a finanszírozó üzletrészt is szerez a segítségével létrejött vállalkozásban.

Kik ma a legnagyobbak?

A crowdfunding piacon a két nevet kell megjegyeznie annak, aki a fejlesztését szeretné ilyen eszközzel megvalósítani. A legismertebb a Kickstarter, őt követi az Indiegogo. Mindkét oldal regionálisan is rendelkezik aloldalakkal.

A Kickstarteren csak akkor történik kifizetés, ha összegyűjtöttük a megcélzott összeget. Itt a pályázást is szigorúbban veszik, prototípussal lehet csak indulni, az ötlet maga kevés, erősebben szűrik az itt futó projekteket.  A botrányok elkerülése volt az oka a szigorításnak, ugyanis a leggyakoribb probléma, hogy hiába szed össze a projekt akár dollármilliókat is, csúszhat a megvalósulása, de előfordulhat olyan eset is, hogy végül beletörik a bicskája a tervezőknek és nem tudnak olyan minőségben megbirkózni a feladattal, ahogy pályázatukban vállalták.

 Az Indiegogo kevésbé szigorú rendszer, itt maga az ötlet is elég az elinduláshoz. Ha pedig nem sikerül összegyűjtenünk a teljes összeget, akkor is kifizetésre kerül az összegyűlt pénz, csak a jutalék összege lesz magasabb.

Ha pedig a számokra vagyunk kíváncsiak, néhány érdekesség. A Kickstarter működése óta minden nap legalább 30 sikeres kampányt tudhat maga mögött. Nehéz ezek közül kiemelni a „leget”, de az első okosóra a Pebble biztosan helyet kapna egy ilyen témájú listán. Ma már nem hangzik nagy dolognak, 2012-ben azonban még úttörőnek számított az ötlet, amit ma már a nagy tech cégek mind árulnak. A kis készülék ötlete akkor 20 millió dollárt gyűjtött össze.

Az Indiegogonál pedig mi mással is példálózhatnánk, mint egy hazai sikerrel, a RingClock nevű gyűrűórával, amely a nemzetközi sajtómegjelenésnek köszönheti, hogy túlszárnyalta a célnak kitűzött 287 500 dollárt.

Aki pedig kifejezetten a magyar piacra tervezi termékét, szintén találhat olyan oldalt, ahol a projektje támogatást kap. Hazánkban a Creative Selector emelkedik ki a crowfunding cégek közül. Segítségükkel ha úgy döntesz akár pénz nélkül, a szaktudásoddal, a munkáddal te is hozzájárulhatsz egy-egy projekt sikeréhez.