Fotó: mashable.com

Minden a ’90-es években kezdődött. Az internet rohamos fejlődésével a tőzsdei befektetők is egyre többször ajánlották ügyfeleiknek az új online üzletek papírjait. Azonban a befektetők által ilyen módon támogatott friss cégek nem mindig bizonyultak kellően stabilnak. A technológiai részvények árfolyamát a piac irreálisan felfújta, a befektetési alapok és a kockázati tőke kezelői is bátran vásárolták ezen cégek papírjait.

A nagy részük azonban nem volt profitábilis, így az amerikai tőzsde 2000-2001 fordulóján zuhanórepülésbe kezdett. Cégek dőltek be megfontolatlan döntésük miatt, a romokon létrejött vállalatok, például a Facebook és a Google csak a bevételeik komoly igazolásával tudtak befektetőket szerezni ezután. Ez volt a híres dotcom lufi.

A dotcom elnevezés egyébként az amerikai .com utótagból ered.

Magyarországon nagyjából ezzel egy időben 2000-től indult a .hu-s domainek vásárlása, érdekesség, hogy a .eu csak jóval később, 2005-től. A legnépszerűbbek természetesen a .com végződésűek a mai napig.

És meg is érkeztünk jelen írásunk fő témájához, ahogyan valóban érdemes domainekbe fektetetni, ha szemfülesek, felkészültek és nem mellesleg szerencsések vagyunk, pár ezer forintos befektetéssel nagyot nyerhetünk.

Fotó: seobuzzinternetmarketing.com

A legegyszerűbb akkor a történet, ha valaki korábban lefoglal egy olyan nevet, ami később növi ki magát világvállalattá. Minél értékesebb a márka, minél inkább a köztudatban van, annál inkább presztízs számára, hogy a nevét tartalmazó webhely az övé legyen, ha nem szerezte meg időben.

A legértékesebbek ezek mellett az úgynevezett kulcsszó domainek, amik egy általános, gyakran keresett szót használnak. Illetve minél régebbiek, annál nagyobb keresési múlttal rendelkeznek. Ez pedig a keresőtalálatokban mindenkori előkelő helyezést jelent hirdetések nélkül is. Garantáltan nagyobb forgalmuk lesz tehát, mint hátrébb sorolt konkurenseiknek.

Azért ennyire nem egyszerű a történet, ahol lajstromozott védjeggyel vagy már bejegyzett cégnévvel megegyező nevet szeretnénk lefoglalni, fennáll a veszélye, hogy később bíróság tiltja meg a névhasználatot.

Kik nyertek eddig a legtöbbet ezeket az ügyleteken?

1. Dörzsölhette a markát a sex.com tulajdonosa, ugyanis 13 millió dollárért, rekord összegért cserélt gazdát az oldal. A táblázatban olyan nevek szerepelnek, ahol kizárólag a domainért fizettek, a mögötte lévő vállalkozást nem tartalmaz az ár.

Fotó: telegraph.co.uk

2. Érdemes a whisky.com történetével is megismerkednünk, és ha eddig nem hittünk az „ingyen pénz” fogalmában, ezután valószínűleg felülbíráljuk elképzelésünket.

A whisky.com-ot ugyanis Michael Castello ingyen regisztrálta egy hollywoodi night clubhoz, ahol többek között Janis Joplin és a The Doors is fellépett. Később nagylelkűen felajánlotta a szórakozóhely tulajának, aki nem tartott rá igényt, mert már korábban regisztrálta a lokálnak a WhiskyaGoGo.com. 2014-ben a whisky.com-ot 3,1 milliárd dollárért vették meg.

3. A veteránok között volt, aki ilyen üzletekbe vágta a fejszéjét Mike Mann, akinek első sikere a 60 dollárért vásárolt menus.com volt, melyet nem sokkal később 50 ezer dollárért adott tovább. Ilyen árrés valószínűleg bármelyik befektetőt hosszú időre boldoggá tenne. Mann vérszemet is kapott: 2012-ben egy nap leforgása alatt 15 ezer nevet vásárolt különböző programok segítségével. Övé volt többek között a seo.com és a phone.com is. A weboldalán pedig még mindig szép kínálatot láthatunk, noha a négybetűsöktől már igen messze kerültünk.

Fotó: www.cnet.com

4. Filmre illő történet a bing.hu megvásárlása is, melyet a szegedi Tápai Istvántól vásárolt meg a Microsoft. Hogy milliárdos lett-e az úriember? Csalódást kell okoznunk, mindössze ezer dollárért adott túl a nem sokra becsült néven. Az ok pedig, hogy a multik sokszor közvetítő céget kérnek fel tárgyalni egy adás-vételkor, így nem derül ki, hogy ki van a háttérben és olcsóbban hozzájuthatnak az áhított névhez. Valószínűleg Tápai is bátrabb lett volna az árazásnál, ha tudja kivel áll szemben.

5. Szintén kis hazánkban történt meg és nagy port kavart Pécs Európa kulturális fővárosává választásakor egy szemfüles miskolci fiatalember esete. Egy nappal a döntés után foglalta le ugyanis a pecs2010.net és a pecs2010.com oldalakat. A hivatalos weboldal a pecs2010.hu volt, így lehetett sejteni, hogy a város igényt tart majd a .net-re és .com-ra is.

A történethez hozzátartozik még, hogy Miskolc és Pécs versengtek egymással a Kulturális Főváros címért, így akár még szándékosságot is feltételezhetünk az esetben. Főleg ha megtudjuk, hogy a két oldal tevékenységbe is kezdett: mellizom EB-t szervezése zajlott ugyanis a pecs2010.com-on (angolul a pecs mellizmot jelent).

Két út állt a pécsiek előtt: vagy megvásárolják a fiatalembertől a domaint, vagy pert indítanak a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél, aminél ha kiderül a rosszhiszeműség, még akár nyerhetnek is, de az átfutás és a kockázatos kimenetel miatt végül nem így döntöttek. Nem tudjuk, mi lett a történet vége, de a pecs2010.com-on és .net-en jelenleg nincs tartalom, és szabadon regisztrálható… 

Ma már mivel a köztudatba beleégett, hogy milyen értéket képvisel egy cég megjelenése a keresőben, egyre kisebb az esélye annak, hogy könnyedén elhalászhatunk egy most induló, később naggyá váló márkára utaló nevet. Ehelyett a tendencia, hogy erre szakosodott cégek (például a Go Daddy) vásárolnak domaineket, majd aukciókon kínálják licittel megvásárlásra. Bár ha a lényeget nézzük, ugyanott vagyunk: minden domain annyit ér, amennyit adnak érte.